Thébai mondakör

Thébai mondakör

Labdakosz fia, Laiosz Thébai királya, felesége Iokaszté. Mivel sokáig nem született gyermekük, Laiosz a delphoi jósdához fordult tanácsért. A Püthia jóslata azonban szörnyű tragédiát sejtetett. Eszerint Laioszt fia fogja megölni, majd saját anyját veszi feleségül. A megrettent király ettől fogva önmegtartóztató életet élt. A jóslat tartalmát nem sejtő Iokaszté értetlenül fogadta férje elhidegülését. Egy alkalommal leitatta a királyt, majd éjszaka ágyába csalta. Amikor kilenc hónap múlva megszületett a fiuk, Laiosz elvette anyjától, és mindkét bokáját keresztülszúrta egy szöggel. (Innen a név eredete: Oidipusz = dagadt lábú.) Megbízta szolgáját, hogy tegye ki a csecsemőt a Kithairón hegyre. A szolga azonban megsajnálta a gyermeket, és egy pásztornak adta, aki Korinthoszba, Polübosz király udvarába vitte a csecsemőt. Mivel Polübosznak és feleségének, Periboiának nem volt gyermeke, sajátjukként nevelték fel Oidipuszt. A fiú nem ismerte származása titkát, fogadott szüleit sajátjainak hitte. Egy alkalommal a királyi lakomán egy ifjú kicsúfolta Oidipuszt, mondván, egyáltalán nem hasonlít szüleire. Oidipusz ekkor a delphoi jósdához fordult, hogy magyarázatot kapjon és eloszlassa kételyeit. Püthia neki is ugyanazt a jóslatot adta, amelyet Laiosznak. Mivel Oidipusz nem akart Polübosznak és Periboiának ártani, nem is tért vissza Korinthoszba, hogy elejét vegye a jóslat beteljesülésének. Gyalogszerrel indult útnak. A Thébai felé vezető hármas keresztúton egy szekér majdnem elgázolta, Oidipusz szóváltásba keveredett a szekér utasával. Dühében leszúrta a kocsist, a szekér utasát pedig a lovak közé vetette. A megbokrosodott lovak átgázoltak Laioszon – ő volt a szekér utasa –, aki belehalt sérüléseibe. A jóslat egyik fele tehát beteljesült anélkül, hogy Oidipusz tudta volna, hogy az ismeretlen, akinek halálát okozta, valójában az apja volt. Laiosz épp Delphoiba indult tanácsért, mert városát a Szphinx1 tartotta rettegésben. Héra küldte a városra büntetésül, amiért Laiosz megsértette az istennőt.

A Szphinx rejtvénye A Szphinx a város közelében lévő hegyen tanyázott, és a következő kérdést tette fel az arra haladó thébaiaknak: melyik az az élőlény, amelyiknek hangja csak egy van, de lába hol kettő, hol három, hol négy, s akkor a leggyöngébb, amikor a legtöbb a lába? Akik nem tudták megfejteni a találós kérdést, azokat a szörny azonnal felfalta.

A Thébai határához érkező Oidipusz megfejtette a rejtvényt: az ember az, mert kisgyermek korában négykézláb jár, felnőttként szilárdan meg tud állni a lábán, öregkorában pedig botra támaszkodik. A Szphinx szégyenében levetette magát a hegyről, és halálra zúzta magát. A hálás thébaiak városuk megszabadítóját királlyá tették, és Laiosz özvegyét, Iokasztét is feleségül adták hozzá. Így a jóslat második része is beteljesült, hisz Oidipusz – tudtán kívül – saját anyjával lépett házasságra. A vérfertőző házasságból négy gyermek született: Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné.

A dögvész Hamarosan pusztító dögvész tört ki a városban. A thébaiak ismét a Püthiához fordultak. A jóslat szerint csak akkor szabadulhat meg a város a kórtól, ha elűzik Laiosz gyilkosát. Oidipusz ennek hallatára elátkozta, és száműzetésre ítélte a gyilkost, s mindent elkövetett, hogy felkutassa, nem is sejtve, hogy ő maga az. Végül a vak jós, Teiresziász fedte fel a valóságot. Polübosz király felesége is megerősítette levelében, hogy Oidipusz talált gyerek. Iokaszté szégyenében öngyilkosságot követett el, Oidipusz pedig megvakíttatta magát, majd elhagyta a várost, előbb azonban megátkozta fiait, mert azok egy áldozati szertartás során megsértették. Száműzöttként vándorolt leánya, Antigoné kíséretében. Az attikai Kolónoszban talált menedéket, itt is halt meg (erről szól az Oidipusz Kolónoszban című dráma).

Oidipusz száműzetése után fiai, Polüneikész és Eteoklész abban állapodtak meg, hogy felváltva uralkodnak majd Thébaiban, ügyelve arra, hogy atyjuk testvérviszályt jósló átka ne teljesülhessen be. Az első év leteltével azonban Eteoklész nem adta át trónját testvérének, hanem száműzte őt a városból. Polüneikész Argoszba került, ahol egy jóslatnak köszönhetően elnyerte a király egyik leányának kezét. Apósa, Adrasztosz ígéretet tett, hogy segít trónja visszaszerzésében. Összehívta az argoszi törzsfőket, majd Polüneikésszel együtt Thébai ellen vonult. (Erről szól Aiszkhülosz Heten Thébai ellen című drámája.) A hét vezér azonban nem tudta bevenni a várost. Végül Polüneikész a további vérontás elkerülése végett párviadalt javasolt Eteoklésznek, döntsön ez a királyi trónról. A küzdelemben mindkét királyfi életét vesztette. Thébai trónját Iokaszté testvére, Kreón foglalta el. Itt veszi kezdetét az Antigoné című tragédia cselekménye.

Szphinx: oroszlántestű, leányarcú, kígyófarkú, szárnyas emberevő szörnyeteg

(Forrás: tudasbazis.sulinet.hu)