Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Iliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartalmában, annak folytatásának tekinthető. Szereplői is az Iliász világából kerülnek ki. Az Iliász a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, míg az Odüsszeia az individuum eposza, itt a közösség háttérbe szorul, a téma maga a címadó hős.

Hektor halála után Trója hamarosan elesett. Mindenki hazatért, csak egyetlen hősre várnak Ithakában: Odüsszeuszra. Az ő 10 éves hányódásáról és hazatéréséről szól a mű. A mű 24 énekre tagolódik

 (12 ének előzmény, 12 ének otthon)

• 1.–4.: Ithaka, Pülosz, Spárta, 5.–8.: Ogügié, Szkhéria, ugyanabban az időben, JELEN, – 9.–12.: Odüsszeusz elmeséli kalandjait,
• 13.–24. Leszámolás a kérőkkel.

Új embereszmény: Odüsszeusz. A bevezetés egyetlen embert állít az előtérbe, s elsősorban a főhős jellemzésére szolgál. A hírnévvel nyert halhatatlanság helyébe az élet legfőbb értékként kerül. Egy új történelmi korszak egyéni kezdeményezést, találékonyságot kíván. Az Odüsszeia embereszménye már nem

bátor hős, hanem bölcs, leleményes ember a főhős. Odüsszeusz és társai hazatérését már nem az istenek irányítják. Pusztulásuk oka a balgaság, ostoba vétkek és a gátlástalan mohóság. Az O. világában az emberek sorsát már nem az istenek irányítják. Az új, bonyolultabb embereszmény bonyolultabb szerkezetet kíván. Az eposzi cselekmény két szálon fut.

Odüsszeusz kalandjai:

1-feldúlják Iszmaroszt, de sokan elesnek

2-lótuszevők szigete- 3 társa eszik a lótuszból és meghal 3-Küklopszok szigete(megvakítják Polüphéroszt)

4-aiolosz→aiol szelet ad→társak kibontják→vihar

5-télepülösz, ahol óriások sziklákat dobálnak rájuk

6-kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtat

7-alvilág, Teéresziásztól jóst kap

8-Szirének, O. az árbochoz köti magát (dalok miatt)

9-Szkülla, tengeri szörny→O.6 emberét feláldozza neki

10-Méloisz marháiból 6 napon át lakomáznak, majd tengerre szállva vihar jön_→O. éli csak túl. Ithakaleszámolás a kérőkkel: összekapcsolódik a 2 cselekményszál, jelenidőben folytatódik a mű. Végül győz a belátás és a józan ész.

Eposzi kellékek: idővisszatekintés, enumeráció (seregszemle), in medias res, expozíció, propozíció (téma megjelölés), csodás elemek, ismétlések, retrospektív

Megfogalmazódik egy általános értékrend, erkölcsi kódex, embereszmény, nem csak Odüsszeusz, hanem szolgálók, kondás, fiú, társak, stb. Az ideális görög hős tulajdonságai: – szellemi-fizikai kiválóság,

• tudásvágy,
• közösségi felelősség, – céltudatosság,
• alkalmazkodóképesség,
• igazságosság,
• emberség,
• képességei istenhez hasonlóvá teszik.

Az ideál már nem a kiváló harcos, hanem a sokat tapasztalt bölcs, leleményes, politikus ember, aki tudja alakítani saját sorsát.  Az istenek szerepe korlátozott, mindenki a maga bűneiért vállalja a felelősséget.  

Állandó jelzői: fényes, bajnok, leleményes, nagyleleményű, bölcsszívű, hősszívű, tarkaeszű, tűrőlelkű, isteni hős/jó, stb.

A két mű összehasonlítása:

kiemelve, kronologikus szálon, két szintéren indul meg. sorrendben folyik a történet.

Egyéb különbségek:

Az Iliász háborút, az Odüsszeia nagyrészt békés állapotokat tükröz. Tárgya szelídebb, vonzóbb az öldöklő csaták képét mutató Iliásznál. Az Iliász alapja a görög történelem, az Odüsszeia a mese, a fantázia világába visz. Az Odüsszeia egy későbbi korszakra utal szociális, vallási és erkölcsi tekintetben, legalább két emberöltővel később keletkezhetett. Tarkább, könnyedebb, igazi görög kaland. Az Iliász hősköltemény, a lovagregény őse, az Odüsszeia inkább a család-és kalandregényé. Az Iliásznál a harag, az indulat a központi téma, az Odüsszeia az Én eposza, az emberi értelemé. találékonyságé, középpontjában a leleményes Odüsszeusszal. Az Iliász jobban megkomponált, az Od. a sok epizód miatt lazább szerkezetű. Még a nyelvezet, a nyelvjárás is más a két eposznál: Az Iliász az ión és aiol dialektus  keveredéséét mutatja, az Odüsszeia inkább ión. A két eposz nyelve egyszerű, természetes, folyamatos, tiszta, jó hangzású, nem véletlenül lett a későbbi epikusok mintaképe.  

Akhilleusz állandó jellem, míg Odüsszeusznál jellemfejlődés figyelhető meg (Különböző területeken gazdagodik jelleme).  Iliászban a saját érdekek alá rendelődik a közösség, az Odüsszeiára az emberközpontúság jellemző, a közösségért és a társadalomért felelősséget vállaló egyén jelenik meg.

Eposzi kellékek:

• invokáció - a Múzsa segítségül hívása 
• prepozíció - a téma megjelölése
• in medias res
• enumeráció - seregszemle
• csodás elemek, állandó jelzők, epikus hasonlatok

Hatása az utókorra: (Irodalmi)

Vergilius: Aeneis

Babits: Novella a szirén kalandról Nauszika Károly: Foják királya

A reneszánsz érdeklődése is erre fordul. XVIII. századi műeposz - mai eposz kérdése felmerül.

Devecsery Gábor fordította magyarra (XX. sz.)

Kodály Zoltán, Monteverdi, Raffaello, Kovács Margit

Babits: Homérosz

"Téged, miként a jó bort hosszú évek

minden század külön mondattal áldott"

Az ókori Európában a később klasszikusnak nevezett, máig példaképül szolgáló görög és római kultúra játszott vezető szerepet. A görög félszigeten és szigetvilágban a Kr. e. második évezred közepére dinamikusan fejlődő államok alakultak ki. Virágkor: Kr. e. V. sz.

Hősköltészet (mítoszok), eposzok, lírai költészet, dráma. Emberközpontúság, természetköltészet.